„A Duna vízállása jelenleg nem ad okot aggodalomra, oda kell figyelnünk azonban a kisvízfolyásokra, patakokra, ugyanis a nagy mennyiségű csapadék villámárvizet okozhat a megye bármely területén. A következő napokra ígért 10-15 milliméter csapadék normál esetben nem okozna problémát, azonban az elmúlt hetek havazása és esőzése következtében a felső talajréteg 100 százalékosan telített, nem tud több csapadékot elnyelni, így az megmarad a felszínen” – tájékoztatott Stolczenberger Klára, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A villámárvíz általában természetes folyamatok hatására, többnyire csapadékhullás eredményeként alakul ki. Az utóbbi időben a klíma ingadozása, valamint bolygónk növekvő népessége miatt sűrűn lakott településeken is megjelentek hasonló folyamatok.

A villámárvíz egyik legfontosabb jellegzetessége az időbeni lefolyás rövidsége. A maximális vízállás kialakulása 30 és 360 perc között változik a nagy intenzitású és rövid ideig tartó csapadékeseményhez viszonyítva. Ez szinte lehetetlenné teszi az árvíz elleni védekezést, és jelentősen megnehezíti a megfelelő riasztási rendszer kialakítását és működését.

A megye hegy- és dombvidékét átszelő patakok szinte a megye összes települését veszélyeztetik. Az árhullám néhány óra alatt alakulhat ki, külterületen általában rét- és legelő területeket önt el és helyenként utakat, vasutakat, műtárgyakat is veszélyeztet. A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó megyei patakok: Bakony-ér, Concó, Által-ér, Bikol-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Bajóti-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői-patak, Szentléleki-patak, Galla-patak.

A belterületi vízelvezető árkok karbantartásával a villámárvíz kialakulásának kockázata csökkenthető, ezért a katasztrófavédelem felhívta a polgármesterek figyelmét, az árokrendszerek karbantartására.

Dömösön is az olvadás utáni ár okozott gondot a múlt héten. – FOTÓK